Pár projekt feladat és egy matekversenyre való felkészülés megtépázta a keménymagot, akik jönni szoktak az idei társasjáték szakkörre, de a múlthéten, és ma is volt lehetőségünk egy jót játszani.

Múlt szerdán ismét elhoztam a cenzúrázott Shit Happens-t a gyerekeknek, mert többször is megkértek erre azóta, hogy először megismerkedtek a játékkal. Olyan örömmel találgatták, hogy mi a rosszabb, ha elveszik minden filmünk és sorozatunk a tárhelyünkről, vagy ha sikerül kalapáccsal valamelyik ujjunkra csapni, hogy számomra is élvezetes volt a parti, pedig nem kevésszer játszottam már vele. Alapvetően nem egy tartalmas játék, jó helyzetekben alkalmazva mégis lehet helye az asztalon! (persze inkább felnőtt társasággal)

Ma a Vigyázz 6! érkezett, ami hasonlóan könnyed kis megfejtés, de jóval okosabb játékmenettel dolgozok az előző címhez képest. A gyerekek hamar ráéreztek a dologra, az első körben már teljesen fókuszáltan, mérlegelve, elmélyülten játszottak, amit szintén remek volt látni. Igaz a szerencsefaktor magas, az interakció mégis kellemes, sokszor nincs túl nagy ráhatásunk a dolgokra, de figyelnünk kell a társainkra, azok laplepakolási lehetőségeit fürkészve. Ezt is berendelték azonnal, ahogy vége lett a partinak, valamelyik következő alkalomra. Ennek nagyon örültem, idén valahogy nem volt egyszerű a társaságra szabott játékokat találni, bugyutább tartalomról egy kicsit mélyebb megfejtésre kanyarodni pedig nem is sikerült velük eddig a pontig. Így ezzel a sikerélménnyel telve próbálok válogatni a következő alkalmakra, tudva, hogy még egy játék bekerült a kis szeretem kosarukba, amihez vissza tudok nyúlni, ha szükséges.

Karácsonyra beszereztem a Tekeredő kukacok nevű játékot az unokahúgomnak. Az ilyen mechanikájú társasokat is nagyon szeretik a kisebbek. Ilyen korban főleg a kooperatív, vagy a csapatban is játszható játékokat ajánlom inkább. Bár a Cica, pizza, taco, gida, sajt is nagy kedvenc. Amiben hangoskodni lehet, az szerintem ebben a korban simán. :D Múltkor 3 óráig fel sem állt a 4 kicsi az asztaltól, mert ezzel játszottak.

Pont most jött ki a témában a Mit Játsszunk? csatorna új videója. Itt tudod elérni. 🙂

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a választ, és emellett továbbra is szívesen olvasok minden ötletet a legkisebbeknek ajánlott társasokkal kapcsolatban.
Balázs, én is ezekre a nagyon egyszerű párkereső játékokra gondoltam első körben, és örömmel olvasom, hogy volt ezekkel jó tapasztalatod. Konkrétan egy színfelismerőt (Brainbox - Első színek) szereztem be eddig.

Az unokaöcsém a kérdés alanya, és a szülők nem igazán társasos emberek, egyszerűbb játékaik vannak otthon (Hive, Ketten a bűvös rengetegben, Mysterium, illetve szoktunk játszani Flamme rouge-t, vagy levezetésnek Igen-t), de a kisgyerek születése után ezek is háttérbe szorultak náluk érthető okokból. Ezért anyukája azt mondta, hogy a társasokat rám fogja bízni, mert én biztosan jobban ismerem, mit érdemes kicsi gyereknek mutatni. Na ez pont nem igaz még 😀 , de elkezdtem keresni a lehetőségeket, és mint az alap kérdésben indítottam, találtam a témáról videókat. De bizonytalan voltam azzal kapcsolatban, hogy nem túl korai-e társassal foglalkozni 2,5 éves gyerek esetében. De majd meglátjuk, hogyan fogadja, és jó, hogy kaptam erről itt megerősítést, hogy mások is sikerrel próbálkoztak.
A saját társas egyenesen szuper ötlet, biztosan nagyon jó lehetett látni, hogy ezzel játszik, és hogy kitalál, illetve tervez saját játékot.

Nálunk most a Karak lett a favorit. Minden nap játsszunk, amióta megvettük. Ez kb. két hete.
Nagyon bejött ez a fantasy kalandozós labirintusos a gyerekeknek ( 8-12 évesek).
Lehet tovább lépünk egy szinttel, mert megjelent a Karak II. 😊

És ezt fordítva is meg kell tenni:

Nálam a kislányom is "készített" egy társasjátékot, amit egyszerűen úgy hívott: "A világ legjobb társasjátéka". Szerintem a szabályrendszer percenként változott és olyan hosszan ecsetelte, hogy egy komplexebb készítő is nézett volna. De ő nagyon élvezte, és ezért én is nagyon élveztem: társasjátékost játszottunk.

A gyerekek bármivel szívesen játszanak, ha anya/apa/nagymama/nagypapa/nagytesó játszik velük. A társasok elég jó készségfejlesztők, de semmivel sem fontosabbak, mit a többi játék, a hintázás, labdázás, homokozás, bújócskázás, stb. Szóval nagyot nem tévedhettek. Sőt, akár rajzolhattok is nekik egyszerűbb társast. Én rajzoltam a gyerekeimnek, egyszerű dobok-lépek volt, de olyan, hogy összességében több volt az előrelépős mező, mint a vissza. A törpikék voltak a bábúk, azzal lépkedtek.

Szerintem - ha a gyerek nyitott egy téma felé - akkor már 2-2,5 évesen el lehet kezdeni az alapozást. Nálunk sosem volt gond azzal, hogy akár 5-15 percre egy helyben üljön és valamivel lekösse magát, ezért úgy láttuk, hogy megpróbáljuk az esti rutinba beépíteni a közös társasjátékot.

Egyszerűbb párkereső logikai játékokkal kezdtük 2 éves korában, vagyis inkább azzal, hogy ismerjen fel 2 egyforma kártyát. Sokáig ezt játszottunk, mert szerette.

Az első komolyabb játékaink a Mókuskaland (ha kattintasz, írtam róla bővebben is) és a Disney Mickey and Friends Home Sprint volt. Minkettő remekül megtanított a hatoldalú dobókocka "használatát", ami Mókus anyunál a logikát, Miki egérnél pedig a számolást is tanította. Nagyon gyorsan rutin lett, hogy nem számolta a pontokat a kockán, hanem "leolvasta". Kapóra jött, hogy éppen Miki egér korszak volt: a figurák kedvesek, és a hagyományos dobsz és lépsz játék sokszínű játékelemet (rövidítés, újra te dobsz, kimaradsz 1x-2x stb.) alkalmazott.

Uno Juniorral, illetve a Mancs őrjáratos és a budapesti villamosokat ábrázoló "fekete péter" kártyákkal érkeztek meg a kártyajátékok. Nagyon jól jött, hogy a Reflexshopnál kapható a Pöttöm kéz nevű csoda, így a lapok kézbentartása sem okozott problémát.

"Komolyabb" játékokból a Keller & Mayer játékai nagyon bejöttek, elég sok a polcunkra került: Zoo memória (írtam róla), Kukacvadászat, Hová bújtál katica? nagy sikerek voltak. A Szép álmokat! viszonylag későn érkezett meg hozzánk, addigra már "kinőtte", de a kevésbé tapasztalt barátaival mindig örömmel játszotta.

Aztán jött a Rókanyomon, Zombi kidz, Szendergő hercegnők... és a többi felnőttként is élvezetes játék.

Ajándék özön megtanította a szetgyűjtést tavaly előtt karácsonykor.

Most 6 évesen a Trio a nagy szerelem, ami megtanította a kisebb, nagyobb, egyenlő fogalmakat. Így most már a gondoltam egy Trio kártyalapra játékból matek feladatok lettek.

Fentieket végigjárva: Mikulás műhelyének "haladó" oldalát érti és szereti, pedig ott 10+ az ajánlást.

Kicsit idősebbeknél (5 körül már) nagy kedvenc a Draftosaurus, azzal még a felnőttek is szívesen játszanak.

1 gyermekes szülőként nincs olyan nagy tapasztalatom a témában, de annak ellenére, hogy akkoriban nem voltunk nagy társasjátékozók, hamar kezdtük neki megmutatni a kártyákat, társasjátékokat. Mivel a modern társasjátékok ismeretlen terep volt még számunkra, így nyilván az általunk is ismertekkel kezdtünk. Még bölcsisként (2,5 évesen), legelőször a sima memóriakártyával indítottunk, illetve az állatos dominóval. 3 éves korára jött a "Ki nevet a végén" (ennek van figurás dobókockás változata direkt kicsiknek), az uno kártya (mondták az oviban, hogy szeret ezzel játszani). Igyekeztünk többféle típusú játékkal megismertetni. A memória játékban nagyon jó, a gyorsasági játékokban is egyre ügyesebb. Most 6 éves. Amiket nagyon szeret játszani az a Titkos ajtó, Futóhomok, Pickup Pete, Kufli nyomozók, Szédült szafari, Dobble. Ahogy ismerkedtünk mi is a játékokkal, úgy mutattunk neki is mindenfélét. Cica,pizza,taco,gida,sajt..., Menzacsata, Nem én voltam, Paniclab...ezek is nagyon gyakran előkerülnek. Most újabb kedvenc a Monstermania, de egyre többet kéri a Kingdominót is. Ez utóbbiban elég rendesen el tud verni. Érdekelni kezdte a Patchwork (ezzel lát játszani az utóbbi időben elég "sokat"), majd megmutatom neki, aztán meglátjuk mi lesz.

Nálunk így alakult ez a dolog. Bízom benne, hogy kamaszként, később felnőttként is szeret majd társasozni ugyanúgy, mint most. 🙂

Megnézem ezeket, köszönöm. 😊

3-4 éveseknek Dobble, Cica Pizza Taco, Carcassone Junior, Mutasd a nyelved (nekem is vicces), esetleg Egérleső (ez azért már határon lehet). Most hirtelen ezek jutottak eszembe.

Köszönöm a választ, írod, hogy saját tapasztalataid alapján lehet 3 éves kortól, de mit pontosan? Címeket tudsz mondani ezekre az egyszerűbb társasokra, ami működött nálatok?

Én is csak a saját példámat tudom mondani, saját tapasztalataimat: 3-4 éves korban nagy általánosságban már el lehet kezdeni egyszerűbb társasokkal és ha rákattan a gyerek a társasjátékozás élményére, akkor sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a felnőttek. Láttam 4-5 évest Azulozni (még nyerni is tudott!), meg 6 évest Catanozni. Egy társasos gyerek 9 évesen már profi Everdellel és múlt hétvégén egy 11 éves gyereknek tanítottam a Scythe-ot, aki a második játéknál már feljött a nyakamra! A dobozon lévő kor inkább csak a komplexitást mutatja, egy 14+os játék jó eséllyel 3-as komplexitás feletti, egy 12+os meg valahol 2-3 között lehet.

Nálunk jóval később indult meg az érdeklődés a társasok irányába, mint egyik ismerősömnél. Ez is túlzás, mert mindig én vetem fel, hogy üljünk le az asztalhoz játszani, és nem a gyerekek. Kb. nyolcéves korban nyújtott élvezetet a Bálnalovasok, azt gondoltam, sokkal korábban érdekes lehet. A Ticket to Ride: Európa hatévesen csak az első néhány mozdony lerakásáig volt érdekes, utána hosszú, unalmas. Lehet, nekem voltak nagyok az elvárásaim. Tízéves lányom társaságban szívesen játszotta a Hitstert, és más különféle partijátékokat. Nyolcéves kisfiam a Minecraft társassal. A Nagy szerencse szelence viszont kicsit hosszú volt még neki.

Ha visszagondolok, a Rókanyomont kb. hatévesen szerették a gyerekek, én voltam feszültebb játék közben, mert a szabályokat nehezen tartattam be. A gyorsasági játékokban egyik gyerkőcöm nem szokott sikeres lenni, ezért ez a típusú játék nem szerencsés nálunk, mert lelombozódott. Úgy vettem észre, a gyerekeim szívesebben játszanak partijátékokkal, mint családi játékokkal. Ennek megfelelően igyekszem az itthoni polcot játékokkal megtölteni. Gyereknapra valószínűleg a Peridot vesszük elő.

Nagyi szívesebben játszik velük didaktikus játékokkal. Gyermekkorom kedvencével, a Számrömivel viszont mindenki szeret már játszani.

Összehasonlításképpen: ismerősöknél a kilencéves fiúk Fesztávval, Splendorral, 7 csodával, Macskák szigetével játszottak, tízévesen Oroszlánfalkával. Náluk nyitottabbak voltak a gyerekek, hamarabb tudtak a közös hobbira rácsatlakozni.